Karbantartási tanácsok

Karbantartási tanácsok

 

Bringánk műszaki állapotától függ az életünk  - de ha csak annyi történik, hogy valahol cserbenhagy, az sem kellemes, hogy gyalog kell hazatolnunk vagy szervizt keresni. Ennek elkerülésére át kell vizsgálnunk bringánkat és javítsuk, állítsuk be, vagy ha szükséges vigyük szakműhelybe.

 

Minden elindulás előtt ellenőrizni kell:

  • A fékek állapotát
  • A gumik keménységét
  • A kormány, a pedál, a lánc állapotát
  • A világítást elől-hátul
  • Az ülés magasságát

Minden héten vagy nagyobb túra előtt ellenőrizni kell:

  • A fékek állapotát, elhasználtságát
  • A gumik keménységét, állapotát
  • A kerekek állapotát, küllőket
  • A kormány, a pedál, a lánc állapotát
  • A világítást elől-hátul, tartalék izzó, elem meglétét
  • Fényvisszaverő prizma meglétét
  • Az ülés magasságát, elhasználtságát
  • A lánc, kerékagy, kormány kenését
  • A váltó, bowdenek állapotát
  • A csengő állapotát
  • Sárhányók, csomagtartó rögzítését

Mit ellenőrizzünk, hogyan javítsunk?

A kerékpár lelke a hajtás, innen kell indulni:

   - legyen megfelelő kenés (teflonos spray, lánczsír stb.)

   - a váltó ha van, legyen síkban a fogaskerekekkel --a lánc ne fusson keresztben!

   - a hajtókar különösebb hang-kattogás-lötyögés nélkül pörögjön a láb alatt, a pedálok   legyenek szintén hasonló állapotban!

   - ha itt nagyobb problémát észlelünk, azt mindenképp javítsuk, haladók célszerszámmal otthon, kezdők rendes műhelyben szakemberrel javíttassák!

 A rövid átvizsgálás során a következő az abroncsok és a gumik átnézése:

  • Kezdjük a guminyomás ellenőrzésével. A ritkán használt, pincéből elővarázsolt bringák többsége veszít a belső gumitömlő légnyomásából -- azaz lapos. Ez ránézésre, tapogatásra mindenkinek világos lesz. Ha szeretett jószágunkat defekttel raktuk el télire, akkor jöhet a ragasztás vagy belsőcsere. Aki ezen a ponton kedvét veszíti, az nyugodtan tolja el a gépét egy műhelybe ahol 1.000 Ft körüli áron orvosolják ezt az akkut betegséget (ügyesebbek csak a kerékkel érkezzenek!)
  • Mondhatjuk magunkat szerencsésnek is, ha csak pumpálni kell. Két fajta szeleptípus a legelterjedtebb: az ún. autószelep és a vékonyabb testű prestaszelep. Az utóbbihoz kell "bonyolultabb" pumpa vagy átalakító, előbbi a benzinkutak és autó-motor hobbigarázsok szíves vendége!
  • A fújást idősebb gumik esetében ne tervezzük kőkeményre (nézzük a gumi repedezettségét, kiszálasodását!), nyomásmérős levegőpréselés esetén pedig vegyük alapul a gumiköpeny oldalán található számozási rendszereket. Ami első látásra sok embernek bonyolult lehet, attól valójában nem kell megijedni:
  • 26" –os (559mm átmérőjű) kerék: monti (MTB),
  • 700c -s (622mm-es átmérőjű) kerék: trekking, országúti, fittness etc. (ezeket jellemzően 28"-osnak, 28 colosnak is hívják)
  • A második számérték a külső oldalán a gumi vastagságára vonatkozik mm-ben! Pl.: a 622*37-es annyit tesz, hogy egy nagykerekű kerékpárunk(? túl szlenges, nem?) van, amiben 3,7 cm-es külső feszít.
  • Speckó méretezésű régebbi vasak esetében érdemes interneten keresgetni, de a jól felszerelt boltok többségében nem lesz hiány.

500-1200 Ft körül számoljunk egy belsővel. Mindig legyen nálunk pótbelső és gumileszedő is (3 db műanyag rudacska: 300-500 Ft)!

  • Külsőesetében Budapesten részesítsük előnyben a valamilyen defektvédelemmel ellátott külsőt (smart guard, kevlárszalag etc.). Például a Schwalbe és Continental köpenyek megbízhatóak, áruk 2800-4500 Ft/db között jó megoldás, efölött csak akkor vásároljunk, ha tényleg életmódváltás a cél. Guminyomás szintén az oldalfalon mérve: 3-4 bar MTB esetén, 6-7 bar pedig az országútiaknál mindig legyen meg. Ezt nyugodtan kézzel is vizsgáljuk meg (akkor jó, ha az oldalfalakat csak erős nyomkodás esetén tudjuk egymáshoz közelíteni). 
  • A kerékben nagy ütés ne legyen (8-as vagy tojás), küllő ne hiányozzon belőle, az agyakban jól pörögjön a kerék; -ez mind szakszervíz, ha hibát észlelünk!
  • Mi magunk annyit tehetünk, hogy ellenőrizzük a kerék helyét a vázban. Legyen benne a tengely a villasarukban (papucsokban), legyen megfelelően rögzítve. Ha már a helyén van: csavarral (14-15mm-es villáskulcs) szinkronban húzva az abroncs legyen a vázban középen, a villáktól egyenlő távolságra!
  • A gyorszár szintén egy rögzítési mechanizmus, ami a helyén tartja kerekünket. Megfeszítése könnyedén induljon, masszívan végződjön. A kis kart egészen a kerékkel párhuzamos képzeletbeli vonalig hajlítsuk vissza, a bringa közben állhat a földön, de óvatosan, figyelve a nyeregre és a kormány „dolgaira”. Akár a fejére is állíthatjuk, így hajtani és tisztogatni is könnyebb.

 Végezetül nézzük meg alaposan fékeinket!

  • A fékkarrok mozgatására a fékeknek határozottan kell reagálniuk, ne hagyjuk, hogy csak a végén fogjon! Beállításuk hosszas munka is lehet, de ha újabb bringánk van, ne restelljük megismerni picit!
  • A fékkar (és váltókarok) bowden kivezetésénél található gyorsállító feszítésével a féktestek közelebb hozzák fékpofáinkat az abroncshoz, így jobban fog a szerkezet. Általánosan megfigyelhető, hogy a bowdenek (a bringa acélsodronyos távirányítói) lazulását sokan nem állítják újból feszesre, nem húzzák utána.
  • Húzáskor ügyeljünk arra, hogy a fékpofák jó helyre fogjanak: a gumit és az abroncs alsó részét kerüljék, kopottak ne legyenek!
  • Ha már itt járunk a kormány környékén, egyúttal ellenőrizzük a kormánycsapágy forgását is: ne akadozva gördüljön, ne lötyögjön, ha fékezünk. Ha máshogy észleljük, akkor irány a műhely vagy jó felkészüléssel és felderítéssel otthon lehet barkácsolni!

Ezekre a teendőkre minden nap szánjunk 5 percet! Nagyobb túra előtt egy fél órát. A kerékpár gép, nem egy szánkó, amit bármikor előhúzhatunk! Jó tekergést mindenkinek!

 

A cikk szakértője Ronkovics Ádám


A Múzeum körúti automata kerékpárforgalom-számláló adatai negyedóránként frissítve

A Nemzeti Múzeum előtt az Astoria irányában a kerékpársávon elhaladó kerékpáros forgalom nagysága aznapi és éves összesítésben.